Saigon

Szerintem ez a neve szebb, mint a Ho Shi Minh Város.Utálom a személyi kultuszt, tán ez az oka. Csak röviden írok, mert marha késõ van. Ma bekártuk a fõ lárványosságokat és intéztük a buszt Kambóba meg a holnapi Mekong deltai kirándulást.Saigon sokkal európaiasabb, mint Hanoi, és egy igazi nagyváros magasházakkal, forgalommal,parkokkal, nekem nagyOn tetszik.Messze nem olyan diliház, mint Hanoi, de azért itt is ezerrel megy az élet.Aki él és mozog, az motorozik. Viszont nagyobb hely van ehhez, az utak és járdák szélesebbek és betartják a Kreszt.Îgy aztán nem kell az út másik oldalára születni. Olyan is van egyes helyeken, hogy az embert átkíséri egy egyenruhás a másik oldalra.Na, ilyet se láttam eddig Ázsiában. Az egyik fõ látványosság a Notre Dame,ami messze elmarad párizsi tesójától. A másik a függetlenségrõl elnevezett palota,Thieau diktátor volt rezidenciája,amit anno ronda szocreál stílusban emeltek a régi helyére.Jellegtelen úrhatnám berendezésû termek felül és az alagsorban maga a titokzatos történelem a volt elnöki zúgokkal a háború idején lehallgató, meg mindenféle központok,óriás konyha és egy csomó földalatti hely, aho va most se lehet bemenni. A francia hatás erõsen érvényesül. Kis házak a nagyok tövében, kétszintes város ez lármás éjszakai élettel.A könyvesboltok kiválók, angolul gyakorlatilag mindent kapni. A bazárok nagyok és tele vannak értéktelen bóvli szarral.

Majd még lesz egy csomó fotó.