Tibetben erős idegzet szükséges és teli zseb. Ez az a hely,
ahol azért is pénzt szednek, hogy megállsz útközben lefényképezni egy gleccsert.
De olyan is megesik, hogy odaáll egy szemétláda egy kőhöz birkával a kezében, és
közli, hogy x jüanért lefotózható, sőt olyan arc is volt ma, aki csak úgy a kőért
szedett pénzt jelmez és birka nélkül. Egyszerűen felháborító, ami itt megy. A
tibetiek arra hivatkoznak, hogy a kínai korrupció miatt van minden, miközben
baromira nem a kínai állam szedi ezeket a szemét pénzeket, hiszen az esetek többségében
se jegyet, se blokkot nem adnak.
A kolostorokban, templomokban ki van írva, hogy fotózni
tilos, amit lehet utálni, de vallási okból tilthatják. Viszont az mi, hogy a
tiltó tábla mellett ott van, hogy fotó: 10 jüan, vagy 30. Mindez a 80 jüanos
belépő fölött.
A legdurvább azonban a guide-unk, aki egy lusta, tehetetlen
hülyegyerek, aki még agresszív is, mint ma kiderült. Az égvilágon semmit nem
intéz el időre, semmiben nem segít, viszont veszélyezteti az utunkat. Az Everestre
még mindig nincs meg az összes papírunk, és arra hivatkozik, hogy ez azért van,
mert marha sokáig voltam az egyik kolostorban. Ha csak egy órát maradunk, ami
semmire sem elég, akkor se értünk volna zárásig a 100 km-re lévő hivatalba. A
papír intézéséhez nem kellünk, ezért aztán nem értem, hogy miért is kellett
akkor intézni, amikor úton vagyunk, miért nem előtte.
Elkértem a főnöke számát, de azt hiszem, azoknál fogok inkább
reklamálni, akiktől az utat vettük, no meg megírom minden létező utazós topicba
a tapasztalatainkat. Nem lesz nekik reklám, az biztos. Az végleg talány, hogy
ez a fickó mi a francot csinál azon kívül, hogy néha jelent rólunk. Guide-ként
nem működik, nem mintha igényelnénk, de fel sem ajánlja, hogy magyaráz dolgokat.
Pl. a Potala után hazament, és mondta, hogy a Jokjangot nézzük meg egyedül. A Sera
kolostorba be se jött, a dzsip késett, mi meg álltunk a hátizsákokkal, szállásügyben
0 segítség. Tehát a fuvarért fizetünk egy vagyont. A dzsip egy elég régi szar
kben.
Miután jó sokat vártunk a dzsipre, zuhogó esőben mentünk egy
kben gyönyörű tóhoz, amit belépőjeggyel lehetett megnézni. Mintha azért, hogy
valaki odamegy a Balaton partjára, nem a strandra, pénzt szednének. Ugyanez
megismétlődött egy gleccsernél is. Akkor már a többiek ki se szálltak a kocsiból.
Aztán egy állati szép folyóhoz értünk, amiért csodák csodája, nem kértek pénzt.
Utána következett a kolostor csillióért, aztán pedig kereshettünk magunknak szállást.
Elmondanám, hogy percek alatt találtunk nem 280-ért, ahogy a kisköcsög mondta,
hanem 170-ért nagyon jót. Most lent ülök a közös helyiségben, ahol nem messze kínaiak
szülinapoztak. Engem is megkínáltak a tortából. Jól esett a kedvességük ennyi
bunkóság után.
Azért nem volt minden rossz ma. A folyón és a hegyeken kívül
elképesztő volt a régi, tantrikus hagyományokat magán viselő, misztikus
kolostor, a sztupa a rengeteg kis kápolnával, és egyáltalán a táj. Csak ne kéne
aggódni a holnapi Everestre jutás miatt nemcsak a gyakori eső, hanem az idióta és
lusta guidunk miatt is. Nagyon kiakadtam, mikor még neki állt feljebb, mikor
kifejeztem aggodalmamat, hogy hogyan fogunk holnap az időbe beleférni, ha csak
fél 11-kor indulunk. Üvöltözni kezdett, én meg jól beolvastam neki, hogy szart
se csinál. De ezt már írtam, csak még mindig nagyon le vagyok akadva.
1 megjegyzés:
azoknak, akik itthon maradtak:
http://www.youtube.com/watch?v=umPVGitEwUc
Megjegyzés küldése