8/11/2013

Paharganj már nem a régi (de azért még nem Svédország)


Nagyon szuper volt az éjszajai vonatút sok.zenehalgatással és.olvasással. Elröppent az éjszaka, és már Delhiben is voltunk. Hamar sikerült jó szállást találni, egy új szálloda ablakos, nem büdös szobáját 600 egységért szobánként. Paharganj már nem a régi rohadalom. Szélesebb lett az utca, eltûntek.a.gödrök.és.sitthegyek, mintha szemét se lenne annyi, szóval nagyon megtisztult, és sok új, a körülményekhez képest csillavilla.üzlet.is.nyílt. Elsõ utunk a Lord akrisna tetõterére vezetett, ahol bereggeliztünk a régi szokások.szerint. Az egyik.pincérre még emlékszem három évvel ezelõttrõl.és szerintem õ is felismert hennünket, a régi törzsvendégeket. Utána megtekintettünk pártucat ékszerészeti, ajándéktárgyászati, cipészeti, ruházati és a fene tudja még milyen.szaküxzletet, a kedvenc patokámban bevásároltunk és mentünk a másik kulthelyre, a Zenbe kajálni. Itt enni árban annyi, mint otthon egy közepes étteremben szerényen kajálni. Ezért a pénzért - kb 3000 Ft/fõ itt luxus jár. És ez olykor nem árt, fõleg olyan rohadalom után, mint Varanasi. Benéztünk a Connaught place nközepén lévõ parkba is, ahol a 2010-ben a robnantottak Elbámulásztuk a jó szemetes és emherekkel.zsúfolt teret, aztán kimetróztun a szállaáshelyünk közelébe. Fél 9_kor Totyiêkkal találkoztunk a szálláson, aminek a nevét még nen is írtam, Brij (sic!) Palast, és meglátogattuk a.szikheket. A bejáratnál.totyi hükyéskedett a kendõvel, amit a nem szikhekenek oztogatnak. Már vártam, hogy kap egy maflást a nagydarab lándzsás,.de ezúttal megúszta. Bent éppen hálószobájába vitték a szent könyvet, a Guru Grant Sahibot állati hangos dobolás és éneklés.kõzepette. Megnéztük a konyhát is, ahol egy csomó önkéntes tüsténkedett, na és persze meghívtak bennünket kajálni. Hogy mennyire nem vagyok már laza, régen simán ültem volna törökülésben és ettem volna a földre tett tálból. Most ez alig sikerült. Nem.rossz a szikh kaja, csak ne lenne benne mindig vajami írtózatosan csípös. Az együttkajálás nemcsak ingyenadomány a betérõnek, hanem az egyenlõséget is kifejezi, gazdag és szegénh, mind ugyanazt eszi és ugyanott. Mikor jöttünk el, már takarítottak, tejjel.és vízzel mosták a lépcsõket. Ametrónál iszonyatos sort álltunk végig. Mindig jött pár szemét ember, aki elôretolakodott. Edda szolgálatba helyezte magát, és minden nyomulót elzavart magyar nyelven. Egész jól megértették, hogy miért mérges a néni. A következõ nap a galéria van beterveve, mert múltkor sebtében kellett megnézni, meg utolsó séták, aztán irány Doha, hogy megtudjuk, milyen 50 fok felett az élet. Remélem, nem kapok megint denguet, mert már megint valahol telecsípett valami, pedig nem láttam szûnyogot.

2 megjegyzés:

zebrina írta...

A Connaught P közepi parkba minket 2009-ben nem engedtek be, biztos nagyon gyanúsak voltunk. Mondták, hogy fényképezőgéppel nem lehet bemenni. Mert még a végén lefotóztunk volna valami tuti titkos fát vagy virágot. Ja, egyébként Sarnathban is ki volt írva a dzsainista templomra, hogy tilos fotózni, erre az összes nép ott kattogtatott a mobiljával, mert azzal lehetett mégis.

Nagy Erzsébet honlapja írta...

Ja, a dzsaina templomban maga a templomõrzõ xsávó ajánlgatta, hogy fotózzam le ezt meg azt. A CP-en a.merényletek után mindig bekeményítenek, aztán fokozatosan enuhítenek a szabályon.