Hát igen, és most vettem észre, hogy tegnap hova mehettünk volna koncertre. A fene egye mrgy, hogy cssk ilyen kevés idõnk van itt. Na, de hát ezek a városok már csak bónuszok, elõre lehetett tudni, hogy mindenre nem lesz idô. Fájdalomdíjul vettem egy rudra veena CD-t. Zsuzsával tekeregtünk a sikátorokban. Dél körül baromi nagy esõ volt. A halott, akit éppen a ghatunkon égettek füstölgött is rendesen, aztán pedig dagonyázhattunk az iszonyatos sárban, szarban, köpetben. Ha most mintát venne vajaki a szandálomról, lenne hosszú lista a kórokozókról.
Lementünk a halottégetõkhöz, ill. a közeqlében lévõ ásramba, ahonnan Totyi megfigyelése alapján nyugodtan nézhettük, fotózhattuk és filmezhettük az égetést anélkül, hogy pénzért csesztettek volna bennünket. Az égetés most is nagyüzemben folyik, de csak az emeleti teraszon, mert a többi terület víz alatt van. Így aztán egymás hegyén-hátán égetik a halottakat. Némelyiket jól lehetett látni, mert ahogy dobálták õket, lehullott róluk a fehér rongy. Nem valami fennkölt az út a moksába.
A Gangesz a másik oldalon is elöntött lakott területeket és földeket, úgyhogy.most iszonyat széles, középen erõs sodrású, barna folyam. Az most is.megvan, hogy ahol hullát égetnek, ott fürdenek az emberek és a vizibivalyok.
Azért nem volt az igazi rendes puka nélkül,.anélkül, hogy a nagygátnál tömegeket láttunk volna fürdeni, de úgy látszik,.ezen az úton se teljesülhet minden kívánság.
Séta után visszamentünk a szállásunkra a kiváló tetõtérre, ahol immár wifi is van, megebédeltünk és húztunk az elõre megbeszélt riksásokkal Varanasi Junction állomásra, ahonnan az.éjszakai vonatunk indult. Ezt a posztot már az állomáson, és a végét a vonaton írom. Korán indultunk, mert Eid Mubarak van, a ramadan végének ünnepe, és a muszlim események miatt egy csomó út le van zárva. Az állomáson vettem egy hindi újságot. Az árus annyira tisztelt ezért, hogy öt rúpiásból is visszaadott. Remélem, nem látta, hogy arra használtam a z újságot, hogy leterítettem.a földre és rápakoltam a cuccomat. Le is.ültem volna, de a rendõrök.hoztak nekem.egy mûanyagszéket. Elvégre, hogy nézne ki egy fehérember a földön ülve - gondolhatták. Nem tudják, hogy pár éve aludtam én már így ezen a pályaudvaron, mikor agorakhpuri vonatunk késett egy kicsit, tán ha öt órát.
Most viszont nem késett a vonatunk, sõt innen indult, és vagy egy órával elõtte be lehetett szállni. Úgyhogy felfüggesztettem a rendõröknek tartott bemutatómat a hindi nyelvû újságolvasásomról, és elfoglaltuk helyünket a sleeperen, ahol éjjel mindenkinek jutt egy fakk a háromszintes helyeken. Imádok indiai vonaton utazni még akkor is, ha elõfordulhatnak problémák. Kaptunk angol tájékoztatót a veszélyekrõl meg a helyes viselkedésrõl. Vigyázni kell az abkakon benyúlás miatt (homage à Slumdog millionaire), ne fogadjunk el kaját-piát, mert bekábíthatnak és kirabolhatnak, kössük magunkra.értékeinket, ne adjuk ki adatainkat, hogy mi járatban vagyunk és hadonlókat. Alá is kellert írni, hogy olvastjk a szöveget. Aki elõször mevy sleeperen, jól be is parázhat emiatt, na meg a sok fegyveres katona grasszálása is elég sokat sejtetõ. Eddig még semmiféle attrocitás nem ért bennünket, reméljük ez most is így lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése