Sümela

Reggel gyors teázáz, ayranozás és mosás után ergyázrunk dolmust fogni. Hamarmentés fejenként 4 egységértelröpítettek bennünket a kis hegyi, vagy inkább völgyi faluba, Macskába.Innen viszont bedrágultunk, mert egészen a felsõ parkolóig vitettük magunkat taxival (60líra hin und zurück) és még 300 m gyalog a hegyi lépcsõkõn festõi, óriás fenyõk között. Ködös, ezõs idõ volt a hegyen, minden misztikus ködpárában, így nem is tudtuk megcsinálni a kolostor függõleges, sziklafalba vájt falairól a szokványfotót. Késõbb aztán elállt néha az ezõ, de a pára és a ködjött-ment, de inkább jött. Mondtuk a taxisnak, hogy ha mezei emberek 1 óra alatt nézik, akkor 2 alatt,és ígyis volt. A sofõr máf felhött értünm.Lehet,hogy azt hitte, hogy meglépünk vagy eltévedtünk. Sümela nagyon, nagyonszép még így romjaiban is. Hangulatában Emei shan-ra, a szecsuáni zaràndokhegyre hajazik, de valahogy így képzelem el Grúzia hegyikolostorait, amelyeket csak a Pirosmaniról szóló filmben láttam. Mikor közelebb mentünk a kolostorhoz, megértettem, hogy miért írja az Lp, hogy a hülyeség évszázadokon és nemzeteken felülálló dolog. A sziklába vájt templom külsõ falán a gyönyörû freskòkon a fejek levakarva, és telefirkálva. 1800-as évekbõl is vannak itt tagek. Mondhatnánk, hogy halál rájuk, de tartok tõle, hogy ez már a legtöbb firkász ezetében bekövetkezett, mert az új alkotások megszületését rendõrök hátráltatják, szerencsére. Feliratok figyrlmeztetnek, hogy eszméletlenül megbüntetnek, ha bepróbálkozol egy kis emlékkarccal. Sümelában nemtudtuk megállni, hogy ne vegyünk egy képeskönyvet, ami millométerenkénk mutatja a kolostor összes freskóját. Ja. elhatároztam, hogy ìrok árakat: a belépõ 15 líra koponyánként, kártyával is lehet fizetni. Most már visszadolmusoztunk Trabzonba, és a Fekete tenger partján ülünk teázva (néhány pogánnyal együtt ezt a kilengést megengedtük magunknak). Amúgy tényleg nemesznek és általában nem is isznak a helyiek. Beülnek a helyekre, de csak dumálnak vagy valami kockajátékot játszanak. A backgammon megy, meg valami tök ismeretlen, dominószerû másik. Ezt azért el kéne tanulni, hogy már délutnis tele a tér ejtôzõkkel, kiülnek a munkaképes,felnõtt pasasok kockázni, nem ám Zorbántestvér közmunkaalapú társadalmában senyvednem. A ramazant leszámítva, a törökök tudnak élni. Itt keleten azért mégiscsak élõ projekt a ramazan, és általában az iszlám minden szokása. A taxisunk is megkért bennünket, hogy várjunk már kicsit, mert beugrott a mecsetbe gyorsan ledobni egy imát. Nem is eszünk, nyilvánosan. Egy kis banánt és müzlit toltunk a kolstorból lejövet az erdôben. Vizet azért hllyel-közzel látunk iszogatni, így mi is ráhúzunk olykor a pillepalackra. Szerencsére a városban sincs nagy meleg, most éppen abszolute nincs. hûvös szél kezdett fújni, kicsit esõre áll, de nem vészesen. Na, abbafejezem, meet indulunk a piacra, azon belül az orosz bazárba is. Próbálkozom néhány képfeltöltéssel.Ezeknél sokkal jobbakat csináltam. csak most a tabbal gyártottak felrakàsa egyszerûbbnek tûnik. Remélem, mi nem Ukrajna fölött repülünk át, és megússzuk a hazarepülést, aztán utána tolok még fel rendes fotókat is. A maláj gép katasztrófájáról készült képek rendesen sokkoltak. Hát, nem megy a fotófelrakás, viszont a facebookra igen, tehát addig is vagy nálam, vagy a Gábornál lesz fenn pár kép.