7/18/2014

Az absztinens, jóságos manók városa

Nyilván ezt mondaná rájuk Sanci, az unokám, aki amúgy nagy manómegfigyelõ, ti. többször látta, hogy a lakásukban manók csinálnak rumlit, meg õk kavarják el a dolgokat. Visszatérve Trabzonra, a Fekete tenger iiteni fõvárosára, nagyon helyes kis városka olyan fõtérrel, ahol éjszaka kint van a város apraja-nagyja és állati jó a hangulat. Mikor megérkeztünk, már feltûnt, hogy nem lógnak fürtökben a nyakunkon mindenféle rablók. Fogtam egy taxit, és rögtön mondta a tag, hogy taximéterrel megy a buli, töl olcsón bevitt, láthatóan megtiszteltetésnek vette, hogy idejövünk megnézni a városát. Egy apartmant béreltem, nappalival, konyarészleggel, minden felszereléssel, szóval, akár fôzhetnék is, de nem teszem, kár ilyesmivel elszarni az idõt. De teát azért persze összedobunk (mindjárt indulunk Macskába, úgyhogy igyekezni is kell). Viszonylagos tisztaság van, semmi se büdös, töl rendesnek néz ki a hely, de a penész azért a fürdõszobában a fugáknál ott figyel. Ahogy megérkeztünk, azonnal Dolmussal (kisbusszal) a centrumba indultunk, mert vizünk nem volt, és ki voltunk száradva, mint a Góbi sivatag. A fõtéren baromi sok nagysátor és ott vigad a nép, de körülötte a padokon, házak elõtt hokedliken ücsörögnek és dumálnak feszt. Ramazan van, de többször biztosítottak róla, hogy ez itt nem olyan szigotú, nappal is ehetünk-ihatunk. "két sört" - mondtam a pincérnek, de az úgy nézett vissza, hogy azonnal elszégyelltem magam, "nincs sör, itt senki nem iszik sört"... "oooo, I mean iki elma csaj.... két almateát kérünk. javultam meg hirtelen. Mire a morc pincér megenyhült és mosolyogva hozta a teát. Aztán még ittunk két limonádét is,szóval, kirúgtunk a hámból rendesen. Kicsit körbenézve, sehol, de a boltokban sincs szeszesital, viszont láthatóan Allahnak tetszõ dolog, hogy kiskorúak is úgy füstölnek, mint a gyárkémény. Állítólag Ramazan után helyreáll a rend, és visszatérnek az Efes sörök a polcokra, de tképpen minek is,mikor láthatóan olyan jól megvannak nélküle. A szállásunkkal szemben van egy kis egység tele baromi jó sütikkel. Éjjel ez is nyitva tart. Csak férfiak vannal benne, sütiznek meg teáznak és nagy dumapartit csapnak, ilyet se látni otthon. Mindenki eddig àllati segítõkész volt velünk, semmi lehúzás, egy meseváros ez (eddig). Olyan 1 óra tájban dolmussal akartunk visszajönni. Oda is mentünk egyhez. Egy sereg ember jött körénk, mikor kérdeztük, hogy a szállàsra hogy jutunk vissza (kben gyalog se lenne egy halál), a hotel kártyáját kézrõl kézre adták, felhívták õket, és utána a megfelelõ kisbuszba tereltek. Van ezeknek a dolmusoknak is egy hangulata. 15 személyes kibuszt kell elképzelni, mindegyikben piros világítás van, és akkor indulnak el, ha tele lesznek, vagy a sofôr úgy látja, hogy reménytelen már tovább várni utasokra. Ezért hát ücsörögtünk is éjjel vagy 20 percet a piros világításban, de aztán két perc múlva a szállásunk elõtt ugrottunk ki. Ma reggel gyors ayranozás és teázáz, aztán indulás dolmussal Macskába és fel a hegyekbe, a híres Sümela kolostorba. Code dressre ügyelünk,veszem elõ a hosszú szoknyát, és egy nepáli kendõt is viszek, biztos, ami totsicher.

3 megjegyzés:

marimama írta...

Nagyon érdekes helyen vagy újra.Várom a folytatást, és ha lehet néhány képet is.
Érezzétek jól magatokat, ha csak a sör hiányzik, nincs nagy baj :-)

zebrina írta...

Jaja, en is varom a folytatast. Kepeket lattam a fb-on, igy is jo lesz egyelore. :)

Nagy Erzsébet honlapja írta...

Képtelen vagyok ezzel az ócska tabbal képeket rakni ide.Már több órája vacakolok vele. Egyelõre marad a facebook.