Templomnézegetés kicsit melegben

Megvolt az ismerkedés Luang Prabanggal. Szép kisváros szó se róla, de... Szóval Nyugat-Tibet után ezek a templomok szépek, ámde messze vannak azoktól és hát ugye én már jól el vagyok kényeztetve ez ügyben. Most már a Zsuzsa is tudja értékelni azokat. Hiába, minden relatív. Végignéztükaz összes utunkba esô templomot. Ami nem esett útba, ott gondoskodtunk róla, hogy essen. Lejártuk a lábunkat az iszonyat nagy melegben. Volt olyan pillanat, hogy azt éreztem, hogy öngyulladás következtében fogom végezni. Eszetlenül sütött a nap és mi meg másztuk a Phusi hegyet meg mentünk watról watra, ami a templomegyüttest jelenti. Mindenfelé aranyfesték, Nagakígyók és sárkányok, de ezeket majd inlább képekkel szemléltetném. Nagyon durva, mikor puja elõtt megszólalnak a dobok, aztán meg a jól ismert kántálás. Ebbõl is vettem fel videóra egy csomót.

Voltunk a leváltott, zsirdisznókinézetû király és nagyképû feleségének palotájában, ami eléggé hajaz a nepáli uralkodôéra. Annál talán kevésbé lelakott, de hasonlóan nem nagyon pompázatos. Egy jobban menõ nagypolgári zsidócsalád simán lekörözné õket. A jegy viszont drága volt (30 rugó), ahogy Kathmanduban is. Benne volt az árban viszont a király hát hogyis mondjam... szánalmas autógyüjteménye, aminen szakadt dzsiptôl kezdve mindenféle leabált szárnyasautó sorakozott. Nekem egyik se kellett volna. A jeggyel kaptuk még egy német fotós igen ócska kiállítását a német álllam támogatásával, meg a miénkkel ugye. A palotához színház is tartozik, amiben a mai elõadáson két magyar is ott gubbasztott. kb.25-en voltunk a nagy teremben, de mindenkit a jegyárnak megfelelõ helyekre kísértek, nehogy már jó legyen a színészeknek. Bár ettõl se lettünk volna többen. Tradicionális elõadás volt, táncszínház,ahol az éneknek is szerepe lett volna, ha nem hagy ki a mikrofon. Igaz annyii értettünk volna belõle, mint a konferanszból, aminek a fele állítólag angolul ment. Na, nem hasonlított, sokkal inlább a franciára, elvégre is Laoaz fr. gyarmat vala. Vettem felrészletket az elõadásból. Kínai operára hajazott, de kevésbé büntetett.A laok tán nem is nyávognak annyira, mint a thaiok. Az elõadás légies, buddhás mozdulatokbôl és etológiailag pobtosan lefigyelt állatutánzásokból állt. Otthonról remélhetõleg képes leszek fimet is feltenni. Befizettünk egy holnapi vizeséses kirándulásra. Voltunk még nappali és éjszakai piacon, és úgy általában mindenféle crancia hatásokat õrzõ utcán. Swensens sajna nem akadt horogra. Igaz az nemfrancia koloniál. Luang Prabang Laosz Velencéje ha szabad ilyen elcsépelésre adni a fejemt. Átmentünk az éjszakai piacon is, amit akkor dobtak ossze, mikor mi színhâzban ültünk. Este még beünke festõi csapazêpkbe hideget inni, aztán húztunk haza légkondicionált palotánkba, ahol takarított, beágyazott új törölközõkkel felszerelt szoba várt bennünket. Most is az ágyból posztolok, megfürödve, mind az 50 kiló sót és koszt lemosva. Idén hoztam egy csomó elosztót, ûgyhogy mindent egyszerre tudok tölteni. Ha lekapcsoloma villanyt, tele lesz a szoba vörös és zöld pislákolással. Na én is lassan elpislákolok, csak elõbb igyekszem némi képet felrakni. A lényeg majd otthonról kerül fel, de hol van az még?