Lonely Planet - Hoi An

Megérkeztünk A TENGERPARTRA. Valami elképesztõen gyönyörûséges beach a nagy rohadalomban. Vonat után röpke alkidozás a taxisokkal ês már indultunk is China beachre,Vietnam állítólag legszebb és egy 2010-es felmérés szerint a Föld 10 legjobb tengerpartjának egyikébe. Kicsit furcsállottuk, mikor a taxis egy rohadalom helyen rakott ki bennünket, ahol egy elég lepukkant házban üzemel a környék legfelkapottabb hostele, ami mexikói romkocsmára hajaz. A stílusa mexikóias, az állaga pesti romkocsmaszerû. A kocsmárosék egyben szállodásék is 9 dollárért mérik a szobát légkondival. Visszatértünk az indiai stílushoz, bár ez ott egyes helyeken kiválónak számítana.Elsõ hely, ahol nemcsak wifi, de net sincs. Ez a szöveg így majd utólag lesz elêrhetõ. Jópofáskodó, mindig otthonos stílust elõadó arcok a tulajok, akik mindent jóval többért adnak, mint az egy tömbbel arrébb lévõ boltban. Rábeszéltek bennünket, hogy fejenkênt 70 000-ért kérjünk vacsorát, amit naggyon .otthonos körülmények közt fogyaszthatunk el. Hát.... az volt tán a lényeg. hogy a társaság java egy közös asztalnál angolul üvöltözve eszik a sokféle feltálalt kajából, tofu, rizs, tészta, hús, hal, zöldségek és meghatározhatatlan valamik egyvelegéböl. Tán még leves is volt, vagy inkább fõzelék. A környéket bejárva megállapítottuk, hogy csak a mi kis pudvás helyünkön van élet, de másnap bebizinyosott, hogy csak mi mentünk rossz irányba. A Márvány hegy körül van a város, ahol természetesen leginkább márványszobrokat lehet kapmi. Elsõ délután fürödtünk a lisztszerû homokos tengerpartra habzó, pont jó hõmérsékletû kristálytiszta tengerben. A part érdekessége, hogy a helyi erõk járnak naplementekor, mikor már nem perzselõ a hõség. Ruhában fürdik mindenki, és élvezi a strandot öregnénin otthonkában, fiúk nyakig felöltözve farmergatyában. Szörvisz itt nincs, viszont egy percre van a helyi kisbolt olcsó hideg italokkal. Másnap azaz ma megnéztük a Márványhrgrt, ahova lift visz fel és tele van érdekes pagodákkal és impozáns barlangokkal,mindegyikben misztikus buddhaszobrokkal. Nagyon megéri megnézni. Fenteõl láttuk a fõutat, ahova ki is mentünk, és lássatok csodát, pár percen belül jött a helyi busz és 30 rugóért fejenként röpített is bennünket Hoi Anba, ahol most a helyes kicsi utcákat járva beültünk egy szinyén aptó kávéházba. Képes tudósításunk következik: