Szep hely a Dal to, de mennenk mar elfele innen

Nagyon szep kirandulast tettunk a Dal tavon shikaraban, ami egy fedeles elfekvos nagyobb csonak es lassan viszik az embert ossze-vissza a tavon es kozben jonnek az orkok mindenfelet eladni es hasonlok. Egeszen kozelrol lattunk madarakat, sasokat, kingfishereket, darvakat meg mindenfele nehezen meghatarozhato fajokat. Alig hiheto, hogy balhe van tolunk nem messze. De az van, most meggyozodtunk rola, na de elobb a shikarazasrol. Harom orarol volt szo, hogy megyunk 600 rupiaert, erre elvittek masfel orara. Kisse beragtam, mondtam a hazigazdanak, aki nagyjabol a tulajdonakent kezel bennunket, no ez nem fair, viszont unfair. Erre egyre hangosabban lajabalt, vegul mikor latta, hogy nem vagyok ettol meghatodva, felajanlotta, hogy visszaad nemi penzt, de inkabb azt valasztottuk, hogy megyunk meg egy kort. A csonakos pofa nagy nehezen belement es egy darabig duzzogott is, es szerintem bosszubol egeszen mocsaras helyre vitt bennunket, de az a helyzet, hogy mi ezt elveztuk a legjobban. Kis csuk csatonacskakon haladtunk, neztunk kozben korbe, mint Klaus Kinski a Pachitean a Fitzcaraldo c. filmben. Szoval, kiraly volt ez a program. Utana kis pihi kovetkezett, aztan megint nem fertunk a borunkbe. Valahogy nem kultivaljuk, hogy ulunk egy romban, ami tenyleg lakajos, es hajora emlekeztet (ez a houseboat, es sajna a luxus verzio is eleg leomlottnak hat kozelrol) de vegulis a vizivilag bamulasan kivul mast nem nagyon lehet tenni, esetleg meg lehet szemlelni a hazigazdat, amint rozsdas szogeket huzogast ki korhadt fakbol, vagy anyat, aki a foldkoszos de amugy aranyos gyereket abajgatja. Ja, a gyerek egy eves, de nincs nappal pele3nkaja, mert allitolag sirassal jelez, ha uritenie kell. En ezt a gatyaja alapjan nem nagyon iszem el, mert eleg foldkoszos szegenyke, es mivel itt minden gyorsan szarad, ezre se veszik, ha parszor beereszt.

Na, szoval, bemondtam, hogy mar megint mennenk kifele a partra, netcafezni, penzt valtani, meg ugy egyaltalan. A huseboatos faszi nagyon ideges lett es uvoltozve alairatott velunk egy papirt, hogy csak sajat rizikora mehetunk. Mondtam neki, hogy eleg regota sajat rizikora kozlekedem a vilagban, ugyhogy nyugi. Arra ragott be szerintem, hogy nem azzal a fazonnal akartunk bizniszelni penzvaltasugyileg, akit odahozott volna, hanem officebe akart vinni bennunket. Erre csonakkal kivitt bennunket a foutra, ahol minden zarva volt, se net, se penzvalto, se semmi, csak egy katonat lattunk, amint valakit bottal utott, es par tenfergo embert. A hazigazdank nagy kedvesen beszolt, hogy nem biztos, hogy vissza fog ertunk jonni, en meg kerdeztem, hogy mi a francnak kellett bennunket idehozni, de csak kajabalt az anyanyelven. Rogton felajanlotta egy ficko, hogy elvisz bennunket a mar jol ismert helyre, ahova eloszor is akartunk menni, na de a vizen talalkoztunk a hazigazdaval. Megint orditozott a kocsog, hogy szalljunk at, kenytelenek voltunk, mert a masik megijedt tole, es akkor a szokasos nethelyre vitettuk magunkat. En a Lonely Planetben mar lattam, hogy ahol a netcafe van, azon az uton siman lehet menni, ha tenyleg csak Old Srinagarban van a balhe, es lattunk is onnan embereket jonni, csak ez a marha ugatott, hogy ne menjunk. Na, mentunk, es nem volt semmi gond, viszont talaltunk egy csomo jo helyet, netezot is, meg szallast, hogy ne legyunk a disznoknak kiszolgaltatva. Azt is mondta az arc, mikor uvoltozott a csonakban, hogy akar most is huzhatunk el tole. Ez a szoveg mar ismeros volt Chitwanbol. Na, azt hiszem lett volna baja, ha a pakkunkkal felkeressuk a jardot, hogy ez este kizuzott bennunket. Ugy nez ki, hogy azert adnak arra, hogy idegeneknek ne essen baja.
Elsetealtunk a zart ovezet fele, es kozben filmeztunk, de tenyleg nem volt semmi gaz. Oda is mentunk a zart resz elejen orkodo allig felfegyverzett arcokhoz megkerdezni, hogy holnap reggel bemehetunk-e oda intezni a buszunkat Lehbe, mert az iroda Old Srinagarban van. Of course, volt a valasz,miert ne. Nasszoval, most majd meglatjuk, hogyan szabadulunk innen. Trekking es hasonlok torolve, es mar az aranykadas szutyokba se akarunk menni egyaltan sohasem, csak innen jussunk el ep borrel Ladakhba. Talakoztunk 4 lengyellel, akikkel kozosen berelhetnenk dzsipet, de felnek a foldon menni, es valoszinuleg repulni fognak (csak jovo heten szerdan lesz repulo, ugyhogy ez nekunk nem jo). Holnap kikoltozunk a szarazfoldre es mindent megmozgatok, hogy a leheto legbiztonsagosabban el tudjunk innen koccolni. Lehet, hogy kibereljuk a dzsipet kevesebben mint 6-an legfeljebb tobbet fizetunk, vagy megyunk taxival, meg nem tudom. A busz 2 nap mert meg kell allni Kargilban. Na, az a hely se egy eletbiztositas. Amig irok, a Zsuzsat lassan felesegul vesik, de legalabbis egy pasas azon van, hogy megmutassa neki a fotogyujtemenyet, de o csak kemenyen alkuszik euroeladasilag. Sikerult is neki, mert a ficko, aki nagyon szarul akart valtani, most visszajott es megkottetett az uzlet.

Ezt iratta alá velünk a nagyokos

Na, hamarosan megyunk vissza a lakohajonkra, remelem, meg nem adtak el a cuccunkat az orditozosek, es tan meg haza is visznek, merthogy rendetlenek voltunk es eltuntunk az alatala nem javasolt utcakban. Haditudosito egyelore nem lettem, de nem arulok el titkot gondolom, hogy erzek nemi affinitast ehhez. Ha fiatalabb lennek, menne ez nekem, mert izgi. Na, jo, persze, megdogleni nem ohajtunk.
Zsuzsa azt uzeni a hazaiaknak, hogy elunk, es remeli, hogy Lehbol mar tud freemailezni, mert innen meg mindig nem tud kuldeni mailt.

ők azért eljátszódnak 

shikarázgatunk 

nincs nagy forgalom