7/10/2010

Vegre Lehbe erkeztunk

Reggel 4-kor kellett kimasznunk Kargilban a buszhoz, ami mint kiderult, tenyleg nem volt nagyon pukkant. Igaz, hogy 4-kor egy teremtett lelek nem volt a buszpalyaudvaron, de hat ez India, ugyebar, itt ezen nem csodalkozik senki. Kicsivel utanunk erkezett egy oreg pasas, aztan egy indiai, aki idegesen integetett, hogy most aztan siessunk, mert a busz nem itt all, hanem parszaz meterrel arrebb. Hogy miert kellett sietni a mazsas cuccokkal, az nem derult ki, mert utana meg vagy 40 percet vartunk az utasokra, akiket az utolso percig toboroztak. Meg is emlitettem ezt a feher oregnek, aki erre kicsulazott az aszfaltra, es eloadta a sokszor hallott mondatot: This is India, na meg valami olyasmit, hogy az egesz egy nagy szemetdomb. A kopkodos oreg aztan vegig igencsak beszedes utitarsunk lett. A kb. 10 oras ropke, amugy meg kacsaringos es szakadekos uton szinte vegig hatrafodulva hallgatni a cockney englisht, nem volt egy konnyu dolog. Nem is ertettem mindent, de eszembe se volt rakerdezni, mert akkor meg most is itt dumalna (nana, hogy osszefutottam vele az elobbb a lehi foutcan). Felszalltt a buszra kesobb egy sved is Lamayurunal, igy megint csak sikerult egy kis ejropai klikket alkotnunk. Erdekes arcok ezek az oregedo utazok. Igenytelenek, valahogy hasonlora kergesiti arcukat a sok elmeny es valtozas, amelyhez folyamatosan alkalmazkodni kell. En is ezt tennem legszivesebben, es szerintem menne is. Nagyon tudom az ilyeneket irigyelni. A kopkodos oreg egyebkent valahonnan Del-Angilabol szarmazik, Thaifoldon tanitott egy ideig angolt, most a haverjait latogatja szerte a vilagban. A svedrol nem lehetett megtudni semmit, mert vegig az angol dumalt. Azert kaptunk praktikus tanacsokat Bangkokot es Kambodzsat illetoen. Kicsit talpraesettebb es gyakorlatiasabb volt, mint Marius baratunk, aki a kargili dialketust tanulmanyozza most is feszt, es aki megmondhatta volna, hogy naponta egyetlen busz megy Lehbe, es az is hajnalok hajnalan. Igaz, ha ezt megtette volna, nem ismertuk volna meg Kargilt, amit azert sajnalhattunk volna.
Lehben izombol a szallasunkra talaltunk, oda, ahol 2008-ban voltunk, amikor Levente is velunk utazott. Kaptunk is nagyon jo kis szobat a masodik emeleten (Ree-Yul Guest House), akkorat, hogy tancteremnek is jo. Van benne nagy szekreny is tele mindenfele erdekesseggel, teascseszekkel, kinaiakkal es tibetiekkel, Koranokkal es iszlamrol szolo konyvekkel (ez fura, mert itt tobbsegeben buddhistak laknak) es rendes agynemuvel, amelyben lathatoan legfeljebb csak kevesen aludtak. Gyors mosas es furdes kovetekezett a kisse szanalmas furdoszobaban (a mosdo egyenlo a pottyantos WC-vel, de van tobb magassagban seggmosocsap es zuhany is langyos vizzel).
Mikor emberi kulsot oltottunk a hajunkat leszamitva, merthogy hajat lustak voltunk mosni, pedig meg rajtunk van a Zoji-La hago es Kargil pora, ami nem keves, egesz vastagszalunak tunik tole a hajam. Elhuztunk kajalni a kedvenc helyunkre, mert itt is van ilyen, igen, Levente, arra a bizonyos tetore, ahol kivalo tonhalsalata van, meg minden mas is. Kaja utan rovid seta es alkudozas, majd Zsuzsa elvonult aludni, en meg ebbe a csoffadt netcafeba. Aram nem nagyon van a varosban, ugyhogy orulhetek ennek a szaros lassu netnek is. Holnap tenferges lesz a varosban es semmi kulonos program azon kivul, hogy igyekszunk utitarsakat szerezni dzsipes turakhoz. Az egyik mar megvan: egy tohoz megyunk egynapos kirandulasra, ami a kinai hataron van. Egy indiai hazaspar es egy sokat latott arcu oreg europid utazo lesz az utitarsunk. Igy sokkal olcsobb, mert a dzsipet akkor is ki kell fizetni, ha ketten utazunk benne, semmivel se olcsobb, igy viszont csak koponyankent 1000 rupiat fizetunk. Az irodakba ki van irva, hogy milyen utakhoz keresnek tarsakat, es igy eleg konnyu osszerakni a dolgot nemi szerencsevel persze. A dzsip. ha nincsenek sokan benne, eleg kenyelmes, nem kell hallgatni az uri kozonseg harakolasat, nem kell ellentartani a szeknek, amit az elottunk ulo muszlim nok az ideuton allandoan tokig hatra akartak hajtani. Ha jofejek az utitarsak, akkor foleg nagyon buli igy menni, en legalabbis nagyon birom az ilyen multinacionalis akciokat.

ez már lehet, hogy nem így néz ki a sárlavina miatt

iszlám és buddhizmus

hasispipák minden mennyiségben

kutyák is

Leh fő látványossága

körbe kicsit magas hegyek 

az a csík egy út

közelről ilyen 

Pallavit (balról) doktornő és Pankaj doktor úr, az ifjú férj


két éve ide be lehetett menni 


a világ legmagasabb autóútján 

Kardung




4 megjegyzés:

Pater Boddhiszattva írta...

gondolom a pangog tso-hoz mentek, az biztos eszement jó lesz, csak arra is nagy a katonai aktivitás, de ott pl a kínaiak miatt. húú, de irigyellek most bennetek, mi kihagytuk sajnos azt a tavat

baphomet írta...

Igen, oda, es nem is volt annyira draga, mert szovetkeztunk meg harom arccal, igy megoszlik a koltseg. Az egesz kirandulasosdi (6 nap) raftinggal, tokkal-vonoval kettonknek 11.000 rupiaba kerul.

baphomet írta...

En meg azt sajnalom, hogy iden se jon ossze a Stok Kangri, mert tobb ido kene, na meg a Zsuzsa nem hajlando hegyet maszni, de azt hiszem, meg fogom en ezt egyszer organizalni.

baphomet írta...

Végül kb. a feléért megvolt az egész, miután pedagógiai céllal visszaköveteltem kétszer is a pénzt, na meg a rafting is olcsóbb lett.