Bhaktapur reloaded

Ma ujra elmentunk Bhaktapurba, csak mert, hogy egy szep hely. Tenferegtunk ossze-vissza, beultunk a kis lilliputi teazoba, ittunk tejes masala teat meg himalaya teat es edes bivalytejet. Mar lassan mindenki ismer bennunket, meg az is, aki nem. A bejarat elott rajottunk arra, hogy lejart a 750 rupias jegyunk egy nappal, de bemutattuk a jegyet es kozben felismerni veltuk az egyik turistara vadaszo gazembert, aki tankaiskolaba invitalt bennunket, es persze, hogy mondtam neki, hogy hiszen ket eve nala vasaroltunk. Na, lett belole beszelgetes, a datum a jegyen meg feledesbe merult ill. fel se tunt (lehet, hogy a szamokat nem is ismeri az or). Csirkes buszon mentunk, jottunk, majd pedig ugyancsak egy kis csirkesre (mikorbuszra a helyiek szerint) valtottunk, es indultunk Bodhnathba, ami szinten nagyon szep, es  ugyan sokszor voltunk ott, de ez nem szamit, mert most bucsuztunk Kathmandutol es ugy altalaban Nepaltol. Szar innen elmenni. Holnap taxit vadaszunk, es irany Delhi, aztan meg holnaputan Srinagar. Fotokkal nem kiserletezem, mert szetgyakom az egesz blogot, majd egyszer egy hightechebb helyen.