Pamukkale 1csoda

Pamukkale egy csoda, de a csoda tudja, hogyan keletkezett (ill. dehogynem tudjuk: "A hőforrások meleg (35°C), savas vize az alapkőzetből kioldja a kalciumot, az oldott kalcium mint hidrokarbonát a felszínre kerülve széndioxidot ad le, és karbonát keletkezik. A vízben rosszul oldódó karbonát kiválva folyamatosan növeli a domboldalak sórétegeit és tovább építi a teraszok falait." - csak éppen akkor is olyan valószínültenül fantasztikusan szép tünemény). Egy koszfészek kis falut kell elképzelni, ami ugyanolyan lócitromszagú, jellegtelen település lenne, mint a többi, amelyeken át mentünk Denizlibõl, ha nem figyelne ott ez a fehér, különös, vizes csodahegy, na meg mellesleg egy komplett ókori római város romjai, a néhai Hierapoliszé, amelynek ráadásul híres fürdõje is van, mert az ókor egyik legnagyobb kurtizánja, I mean, uralkodónõje, Kleopátra is áztatta benne állítólag kemény munkától fáradt tagjait. Mi nem kértünk ebbõl.a strandból, pedig - megúszva a 32 lírás belépõt - egy csoporttal belógtunk. Az antik(nak álcázott) medencék.elõtt ki volt írva, hogy a termálvíz mi mindenre jó, de azt elfelejtették kiírni, hogy cserébe mi mindent lehet kapni (Trichomonas vaginalis, Candida albicans, etc.) A dolmus, amivel mentünk, tömve volt, állnunk kellett, de tán jobb is, mert az éjszakai utazástól permanens alhatnékságban szenvedtünk. jó korán mentünk fel Pamukkale mezitlábas útvonalán, így messze szuperebb volt, mint lefelé a nagy tömeggel. Pamukkalet kb. olyan leírni, mint a naplementét. Látni kell, és kész. Egynapos kirándulás keretében, az autóbuszállomás alsó szintjérõl induló kisbuszokkal olcsón el lehet jutni, 3,5 lírába kerül. A sofôrnél kell fizetni. A pamukkalei fehér dombtetôre érve kezdõdik s második látványosság: Hierapolisz egy csomó térdig érõ rommal, de nagyobb épületekkel is, köztük egy méretes színházzal. Alig elviselhetõ hõségben marha nagynak tûnik a terep, és nem is oltan nagy baj, hogy a fehér mésztufán kell lemenni is, bár néhány helyen marhára szúrós kövel vannak, és késõbb már emberhegyeken kell átgázolni. A hőforrások meleg (35°C), savas vize az alapkőzetből kioldja a kalciumot, az oldott kalcium mint hidrokarbonát a felszínre kerülve széndioxidot ad le, és karbonát keletkezik. A vízben rosszul oldódó karbonát kiválva folyamatosan növeli a domboldalak sórétegeit és tovább építi a teraszok falait. Mikor teljesítettük a távot, beültünk kajálni egy szemközti, teraszos vendélõbe. A Gáborra azt mondta a pincér, hogy török feje van. Ha tudná, hogy a Gábor görög (a görög barátném rábeszélésére igazolt át, pedig sváb meg morva a családja (csak õ görög, de olyan aki szereti a görögöket is.) Visszafé átaludtuk a buszutat, majd rövid idõzés után beszálltunk egy álombuszba, amiben a baromi tágas és kényelmes üléseken kívül az ülések háttámlájában van inteternet is. Az volt csak a gond, hogy a facebookból alig tudtam kilépni, már attól tartottam, hogy pw-t kell cserélnem. A buszon nem kevés jólét következett be, kényelmes ülés, internet, italok, nasi, mi kell még?