Keleti utazások: Lehi henyeles

Nagy itt a meleg nappal (30 fokig is felmegy tan) es mivel csapadek nincs, nem lehet menni lajtosabb vizekre raftingolni, csak nagyon durvakra, azt meg nem akarjuk bevallalni, ezert aztan ma lotyogos napot szerveztunk be. Reggel legalabb kilencig aludtunk, aztan elhuztunk kenyelmesen reggelizni a La Terasse-ram, ami szerintunk a legjobb kajalda, es nezelodtunk mindenfele Lehben, mert itt vegulis alig voltunk meg az iden. Nagyon meleg lett 2-re, ezert vettunk egy kilo mangot a piacon es fojtasnak Coca colat, aztan a szallason diznomodra megettuk (meg maradt ket darab). A mango itt olcso es edes, nem ugy, mint otthon. Imadni lehet, es meg csak meg se fosatott bennunket. Utana a Zsuzsa ledolt, en az erkelyunkon ucsorogtem, es ott aludtam el. Na, de azert 4 ora fele felkerekedtunk, es maszkalodtunk lenn a varosban, majd a Zsuzsa nem tudom, hova ment, mert nem akart feljonni velem a palotaba es az afolotti gompakba, amelyek a varos kozepen levo hegyen vannak, kicsit magasan. A felfele vezeto ut poros es neha csuszik, de ki lehet birni, foleg ha az ember fotozik es filmezget, mikor nagyon kifullad. Ket eve a Leventevel mar felmentem ide, na, de akkor a felso gompak mind zarva voltak, most meg minden nyitva volt. Valami nagyon nagyon fantasztikusat kell elkepzelni. Fustos kicsi imahelyek, tele letakart arcu protektorokkal (ezek demonfigurak), meg nagy aranybuddhaval. Felmasztam teljesen, meg at a pompaval szemben levo kis dombra is. Nem mondom, hogy nem zavart a kisse paraszt orosz fiatalok hangos csevelye, de hat vegulis orom, hogy mar ok is utazhatnak emberi modra. Most mar csak viselkedni kene nekik megtanulni. Lefele jovet ket gompat is kinyitottak nekem a lamak, nem lehet egy szavam se. Az egyikben pedig eppen puja volt, amikor leertem. Egyedul dobolt es kantalt a lama. Eloszor kintrol videoztam, de intett, hogy jojjek be. Azt nem akarta, hogy ot vegyem, de amugy filmezhettem bent. Utana kerte, hogy hadd nezze vissza, es marhara megoroult, mikor a sajat hangjat hallotta.
Mar sotetedett, mikor lekaszalodtam a hegyrol es a sikatorokbol, aztan beszoltam a szallasra Zsuzsanak es mentunk egyutt kajalni. A tonhalsalata a szokasos volt, tehat jo, na de a tukpa, amit rendeltunk (ami egyt tibeti levesszeru kaja) most olyan eros volt, mintha kerozint gyujtottak volna a szamban. Elso eset, hogy nem ettem meg itt kajat. Csak remelem, hogy nem fog ketszer csipni. Holnap is itteni program lesz, aztan kedden reggel huzunk Bangkokba. Hala Kis Janonak, nagyon sok infonk van a Kambodzsaba utazasrol, meg ma talalkoztunk az angol volt utitarsunkkal is, aki szinten ellatott bennunket praktikus tanacsokkal. Szoval, remeljuk a legjobbakat.