8/01/2014

Alanyai víg napjaink

Alanyai víg napjaink.... nyugi... pihi,... jó kaják, italok... tenger minden mennyiségben homokos parttal (ezt már csak a fehér, lisztszerû homok tudja felülmúlni. Na, de most ez is megfelel). Az is király, hogy nem süt mindig a nap, ami itt elég gyilkos tud lenni, még a vímzparton is. Persze, nekünk bérletünk van ernyõre és nyugágyakra. Most is itt nyugszom, mialatt írok, pár méterre a víztõl. És még wifi is van. A szállásunk pw-jékvel bejön a kõzeli hotel netje tán még a vízben is. Ennek köszönhetõ folyamatos fb- skypr- és viber-jelenlétem. Még mielõtt valaki sajnálkozna, hogy ez akkor is csak lóg a neten, mikor a tengerparton lehetne. Hát, igen, a kettõ békés szimbiózisban együtt mûködik. Gábor megjegyezte ma reggel, hogy "Törökországban problémák vannak a komornyik-képzéssel." Arra utalt, hogy szinte, nem szinte, minden helyen a pincérek lesik hogy mikor végez az ember, és már visznek is el mindent, poharat, tányért,stb-t. idõnként elcseszik, és vinnék már a félig megevett kaját, meg a félig megivott teát is, ha az ember egy ideig nem nyúl hozzá. Szóval nem árt gyors reflexekkel védelmezni a tápot. Valószínüleg erre tesztelik õket, mert több helyen láttunk service-re vonatkozó feliratot. A "normal service" az ilyen gyorsbegyûjrõs rendszer. Göremében, a jó kis elfekvõ helyen, a két sétalóutca között, a szigeten - pl. az van kiírva több nyelven, hogy "lassúak vagyunk". Tényleg kicsit késõbb hozzák ki a cuccot, mint máshol, viszont itt is elvitték volna a félig telt teásfindzsát, ha nem morgok rájuk. Itt is jelen van a Mo-on ismert probléma, hogy szegény emberek viselkedésükkel tovább ássák magukat bele a nyomor és létbizonytalanság rosszállagú iszapos talajába. A takarítás 10 és 5 óra között van. Igen ám, de hozzánk 2 körül, akkor jött volna a nö, mikor éppen ebéd után ejtõztünk. Lámpa világít az ajtó mellett, ha bent vagyunk (mágneskártyánk az áramot adó résben van). Szóval látta, hogy bent vagyunk, de azért bejött, hallózások közepette haladt a belsõ szobafelé (merthogy szerény szállásunk kétszobás). Bekukkantott, és láthatóan úgy tett, hogy érti, hogy mindjárt megyûnk, de pár perccel késõbb kolléganõjével együtt energikusan kopogtak (dörömböltek) az ajtón. Akkor már nem mosolyogva szóltam vissza, hogy dzsászteminit és megyûnk, és mentünk is. Õk meg bosszúból nem adtak tiszta törölközõt. Hát kapják be. Az ágytakarót mindig nagyon artisztikusan helyezik el, a hálózsákomat félredobva, amit rendesen gyülölök, de elhatároztam, hogy nem teszem szóvá a bunkóságukat, hacsak nem növelik exponenciálisan, mert nem akarom, hogy elveszítsék az állásukat. Viselkedésük olyan mint gyakran nálunk, az érdekeiekért semmit nem képesek tenni (nem látjuk, hogy szabadidejük lenne) viszont olyankor és úgy beszólnak, ahol és ahogy nem kéne. Mákjuk van, hogy ezt az attitûdöt és annak szociokulturális (értsd: nyomorális, kiszolgáltatottális) hátterét Mo-ról jól ismerem. Elõttûnk van baywatchnõ standja.Uniformisban, guibottal vókitókiva, fûlében mp3-mal, szemén sötét szemûveg mögött szendereg. Hogy hallja így az esetlegesen fulladozók sikolyát? De ez annyira költõi kérdés, hogy semmi köze a valósághoz.A tenger annyira sós, hogy nem lehet elmerûlni, ha meg valakit egy nagyobb hullám lep el, annak nincs ideje sikonyálni. Tehát max. arra vigyáz, hogy valaki ne hajtoson naszáddal a fûrdõzôk közé. Na, befejezem a süketelést és hûzok a vízbe... A Gábor minden nap áldja Allahot, hogy nem az olympuszi vagy cireli fai lakban szálltunk meg, amit elõször befoglaltam. Hogy nem kell minden nap a fáról leászálódni, újra kétlábra állni és levonszolódni a romvároson keresztül az igényelen partra. Eszternek és Gábornak: ebben a hotelban nincsenek oroszok, zömében skandináv és német, tûrhetõen visszafogott vendégsereg van, akik nem nomád csordaként vetik rá magukat a kajára. Szóval végülis én is belátom, nem volt rossz választás átbookolni ide.

9 megjegyzés:

zebrina írta...

Eddig is irigykedtem, de most aztán még jobban. Márminthogy a sok mászkálás után egy hét láblógázás is be van iktatva. Biztos öregszem. :))

Nagy Erzsébet honlapja írta...

Dehogyis. Én is irigykednék. Plusz öregszem, hehe.

marimama írta...

Hát még én mennyire irigyellek! Látod Zebrina, mégis csak el kellene mennünk Töröko.-ba.Mondtam már sokszor. Megnézhetnénk ezt a helyet, ahol Erzsiék "szenvednek"

Kuti írta...

Ááá, innen nincs visszaút. A következő valami wellness hétvége lesz, ha megjötttök.
Örülünk, hogy Trabzon tetszett.

Nagy Erzsébet honlapja írta...

Igen, köszi az ötletet. A Sümela kedvet csinàlt egy alaposabb grúziai tanulmányúthoz. Ès hàt hogy Trabzonból buszok indulnak Iránba is... szóval szerintem megyünk mi még oda. A wellness-hétvége nem lehet rossz, csak tengerpartos kéne. Amúgy elég lenne a félpanzió, csak így olcsóbb, mert az all incl-ban benne van a folyadék is.

Nagy Erzsébet honlapja írta...

Csak 1 infó: egy hét két főre 119 lepedő volt összvissz. Mióta becsekkoltunk, egy fityinget se költöttünk a napi tizesért bérelt particuccokon kívül.

zebrina írta...

Mi Tunéziában csöppentünk bele szó szerint egy all incl-ba, mert probléma volt a szállással és így kárpótoltak. Utólag beláttam, hogy nem is olyan rossz az, valóban.
Zia, nem voltam én sosem Töröko. ellen, csak mindig akadt valami fontosabb. :)

zebrina írta...

Erzsi, ezt a helyet akkor észben tartom, ez tényleg remek.

Nagy Erzsébet honlapja írta...

Hàt igen, nem rossz.