Emékeztetőül, ők azok
Na, de mar megint a vegevel keztem ugye, pedig nem is ez az igazi tortenes. Na, szepen sorjaban:
Mikor megjottunk, rogton kaptuk az ebedet, amirol nem tudtam, hogy par ora mulva rendesen megall majd a belemben, na nem emesztesi problema miatt, hanem a felelemtol. Nasszoval kaja (fenykepezve) utan vartunk egy ropke felorat a kedves indiai csaladra, akikkel egyutt beosztottak minket kenuzni. Eloszor tartottam kisse toluk, mert megint egy tudalekos kocsog embert fogtunk ki a csaladfo szemelyeben, valami gazdag adofizetot, mert kb. 10-szer mondta el nekunk, hogy India mennyire fejlodik annak ellenere, hogy a nepessegnek csak 8%-a fizet adot. Szerencsere aztan egymas utan szalltunk be az egy torzsbol faragott kis kenuba es nem dumalt tovabb, mert hatra kellett volna csavarni a fejet. Igy vegre elvezhettuk a termeszetet. lattunk kis krokodilt, sok madarat (gyonyoru kingfishereket) es a dzsungelt mint olyat. A kenuzas eltarthatott volna sok orat, nem lehet megunni (legfeljebb elaludni). Ez egy nagyon klassz dolog, mindenkinek csak ajanlani tudom. Utana a csalad visszahuzott a faluba dzsippel, mi meg egy fickoval (aki most is itt ul, pedig mondtam neki, hogy orakig verjuk a billentyuzetet) bevagtuk magunkat a dzsungelbe. A srac kb. 20 eves, van vagy 40 kilo vasaggyal egyutt, bot nem volt a kezeben, de mondogatta, hogy teljes biztonsagban vagyunk (az eticsigakkal szemben - gondoltam en). Na, nem is lattunk jodarabig semmi veszelyeset egy tocsaban levo bebikrokodilon kivul, viszont voltak szep madarak dogivel, tukanok, kingfisherek, mindenfele darvak es golyak. Nem lattunk tigris, de meg orrszarvut se, viszont szarvasokat es ozeket eleg kozelrol. Mikor mar orakig mentunk az erdoben (sofak, lianok, a fakon parazitak, ugy mint orhideak es tarsaik), egyszercsak kiertunk az elefanttenyeszto telephez. Itt lancravert anyaelefantok vannak a kicsinyeikkel. A tenyesztes mint megtudtuk ugy folyik, hogy estenkent a dzsungelbol elojonnek a vad himelefantok, akik beporozzak a nostenyeket. Idonkent harcolnak is a jobb nokert, akik nem tudnak elmenekulni se. Alighogy ezt elmeselte nekunk a gyerek, elo is jott az erdobol egy marha nagy peldany oriasi agyarakkal. Tavol volt tolunk, de jol latszott. A Zsuzsa egyaltan nem felt, mert nem olvasott a vadelefantok termeszeterol, de ezek szerint a sebessgerol sem. A velunk levo helyi ero csak annyit mondott, hogy dendzsor van es jart a szeme, hogy merre menekuljunk. Az elefant pedig lathatoan kozeledett. A rapti folyo partjan voltunk. A srac atkiabalt, hogy jojjenek ertunk kenuval. Vegre egy idiota a tulparton megertette es atevezett. Addigra mar eleg kozel volt az elefant, es en is tanakodtam, hogy hova a francba fussunk. A vizbe ugrani kicsit veszelyes a krokodilok miatt, az elefant tenyesztelepre nem tudtunk volna visszaerni, na meg akkor pont az elefant iranyaba kellett volna futni, fak voltak a kozelben, de eleg simatorzsuek, hogy a francba maszunk fel, nasszoval, kicsit voltunk gondban, pedig akkor meg nem is ismertuk a helyi horrortorteneteket a vadelefantokrol. Vegre megjott a ladik, bevagtuk magunkat es ateveztek velunk a tulpartra. Ott aztan megnyudotunk, pedig ha tudtuk volna, hogy ezek a vadelefantok milyen jo uszok... De szerencsere ennek nem volt kedve furdeni a mocskos vizben, viszont latszott rajta a bosszusag, ahogy allt ott, ahol beszalltunk a kenuba, es nezett at a masik partra. A parton mikor feher pofaval kiszalltam, egy ficko fabol faragott elefantot akart eladni, de koszike, valahogy nem kellett. A dzsip mar jott ertunk es mentunk vacsorazni. Kaja kozben Santa elmeselte nekunk, hogy ezek a vad himelefantok veszelyesebbek, mint a tigris, mert az ritkan tamad emberre, viszont ezek az orultek sportbol is olnek, meg ugy mindent feloklelnek es szettaposnak. Egyszer a Chirtwan nemeti Parkban vagy 8 dzsipet tapostak szet. Egy masik alkalommal meg egy hazhoz jott be a dzsungelbol a vadelefant, mert tartott a csalad egy szelid nosteny elefantot. Ejjel jott oda hozza, de elfelejtett reggel hazamenni, es mikor megzavartak, akkor ratamadt egy nore, es ugy tudott csak megmenekulni, hogy a ket haz kozotti szuk resbe szaladt. Na, igy szorakoztattak minket, es biztositottak bennunket arrol, hogy nagy veszelyben voltunk. Persze, minek is csaszkalunk alkonyatkor a dzsungel kozeleben. A tigris is akkor jon elo, az oregebb peldanyok akkor vadasznak nemi haziallatra. nem messze ahol lakunk, egy foszer kiment kicsit meg napkelte elott es ot is megkostolta, de azt mondtak, nem ette meg egeszen, csak a feneket meg a combjat marcangolta kicsit szanaszet. Este meg kicsit bekaztunk (bekakat fotoztunk a haz elott), meg oriasbogarat fogtam, olyan 7-8 centiset. Ja es a vacsora egett a gyomrunkban, mint a tuz.
ez volt a buszunk odafelé (Baba travel tours - Sai Babáék tehát nemcsak imádkozással foglalkoznak (2007-ben is voltam már kuncsaftjuk, mikor a Gurkha airlines-ra vettem jegyet Pokharából Kathmanduba. Adrenalinos kis út volt, mert a repülő ablakán beesett az eső, és úgy ment, mint egy autoriksa, épphogy nem dudált a levegőben)
dzsippel gurultunk a szállásra
itt laktunk Saurahában
a kertünk
az első kajánk
kenu a Papti folyón (amikor beültünk, a kis, lábatlan székek menetirányba kerültek)
így elefántogoltunk mi is
termeszvár
ott középen a nagy madár (szerintem sárgafejű marabu)
ott is egy madár
szerpentin parazitából
nőstény elefánt a tenyésztelepen (le van láncolva)
a nóstény elefánt vad udvarlója (itt még nem foglalkozik velünk és nagyon messze van - erősen zoomolással készült felvétel)
itt már felénk tart a vadelefánt
megmenekültünk...
írtózatosan csípős momo
tharu nejpi táncegyüttes (az a botos ugibugri tánc király volt)
Ma elefantogoltunk a dzsungelben. Nem fajt annyitra mint multkor, mert csak ketten voltunk a keretben es kenyelmesen elfertunk. Azert dobalt rendesen. Megint nem lattunk orrszarvut, de minden mas a tigrisen kivul megvolt.
Lementunk a partra megnezni az elefantfurdetest. Ez ugy megy, hogy a turisztok ramasznak az elefantra, aki bemegy veluk a barna, kisse szaros vizbe es az ormanyaval lefrocskol, veguil meg ledob, es ott furdesz a nagy allatokkal. Aztan vissza is lehet ra maszni, es kezdodik az egesz elolrol. Nana, hogy nem vittem a partra furdoruhat, es vegul nana, hogy ruhastul bementem. Ugyhogy utana mosas es eroteljes mosakodas kovetekezett. Elotte meg vegigtocsogtam a faluban total vizesen.
Utana jott a kellemetlen intermezzo a busszal, aztan felzavartuk a tegnapi fickot es bevitettuk magunkat a tharu muzeumba. Utkozben lattunk egy eskuvot, meglatogattuk a menyasszonyt a valyoghazaban. errol mind lesz foto, es setaltunk ossze-vissza. Ja, majd elfelejtem: este voltunk a mindennapi, total azonos tancesten, ami nagyon hangulatos helyi botos es pavas tancbol, majd a latogatok es a profi tancosok kozos produkciojabol allt. Nogattam a Zsuzsat, hogy menjen tancolni, de az istennek se akart. Ma meg itt alszunk, aztan megyunk vissza Kathmanduba.
Na, abba a keretbe kéne beülni...
az a keskeny folt középen egy kiskroki feje
A kertünkben ide ücsörögtünk ki néha
tharu házak
és tharu emberek (dzsungellakók, akik arra nagyon büszkék, hogy az irtózatosan csípős kajáikkal sikerült kiírtani a maláriát, mert a vérükben nem maradtak életben az Anopheles szúnyog által befecskendezett Plasmodium gametocyták
elefántfürdetés
én is beszálltam végül
nem rossz leves
a menyasszony hátulról és a vőlegény oldalról
a vőlegény (ott mellette az nem a menyasszony)
a menyasszony
ketten a násznépből
banán
naplemente a Rapti folyónál
